Fogdokinak-vers
2005.03.21. 00:26
Karom mereven nyújtom felé, Ujjaim merednek felfelé, Majd lassan, komótosan Szélső ujjaimat legöndörítem, De egy mereven áll tovább, A középső ezt gondold hát. Majd lassan az is lekonyul, Ökölbe már leszorul, S megkezdődik a fogmosás, Aprítás, húzás, harapás! Majd meglátjuk ki nevet a végén, Kinek lesz több foga a végén, Kinek lesz szebb foga a végén. Haha, fogorvos és nincs foga... Haha, és megint csak haha.
|